Erdőn-mezőn nyitott szemmel

sok virágra lel az ember,

Én most őket megöntözöm,

Piros tojást megköszönöm.

Locsolni jöttem, nem titkolom.
Szép szokás ez, úgy gondolom.
Múljon vizemtől a téli álom,
Bizony, most én ezt kívánom.
Ha a hatása múlik is esztendőre,
Ígérem, itt leszek jövőre,
S nem adok az illendőre.
Locsolok kérdezés nélkül - nyakra és főre!

Itt vagyok,
Friss vagyok,
Máris sorba állok.
      Csak egy kicsit meglocsollak,
   Aztán odébb állok