'No, ti cimboráim, csuporra, vederre, 

Adjuk meg a lánynak a tisztet reggelre! 

Hanem egy szót szólok ezen szép leánynak, 

Adjon egy pár hímest, 

Szívembol kívánom, kegyelem magának!

Jó reggelt, angyalkánk!
Látjuk, már vártál ránk.
Eljöttünk, hogy meglocsoljunk,
ha mást nem, a torkunkat,
a jókedvnek könnyû pírja
borítsa el arcodat.
Szép vagy, szép vagy, mint egy angyal,
ne váljunk el hát haraggal,
beesett a hónunk alja:
elô a bort, nosza rajta!

Patak mellett mentem, azt súgta egy harcsa: 
Van e háznál kislány, hogy az Isten tartsa. 
Meglocsolnám rózsavízzel, hogyha elôjönne, 
Akkor az a kicsi lány jaj de nagyot nône! 

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, 
Tündérország kiskertjébôl rózsavizet hoztam. 
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, 
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. 
Az illatos rózsavíztôl megnônek a lányok, 
Zsebemben is elférnek a piros tojások.  

Itt a húsvét, eljött végre 
A szép lányok örömére 
Mert a lányok szép virágok 
Illatos víz illik rájuk 
Kit húsvétkor nem locsolnak, 
Hervadt virág lesz már holnap. 
Ne fuss hát el, szép virágom, 
Locsolónak csók jár, három. 

Húsvét reggelén azon jár az eszem,
Hogy locsoló puskám a kezembe vegyem.
Mert várnak a lányok, szép piros tojással,
Egy-két pohár borral és finom pánkóval.*
A legszebbik kislányt jobban megöntözöm,
És a pirostojást szépen megköszönöm.
És ezzel azt mondom, boldog ünnepeket,
Boldog húsvétot e ház népének.